Történelem 04.29.

Kedves Mindenki!

Az órát a Teams alkalmazáson belüli online konferencia segítségével valósítottuk meg.

A mai órán a házi feladat ellenőrzését követően tovább haladtunk, és megismerkedtünk a  középkor társadalmával, és a mezőgazdaság középkori fejlődésével. Akik nem voltak órán itt nézzék vissza az órát! 

 

Az óra vázlata lentebb megtalálható kerüljön be a füzetbe. 

 

Önálló feladat: 

 

Munkafüzet 91. oldal 1. 2. feladat. 

 

Amit a feladatok közé szeretném hogy feltöltenétek! 

 

1. Fénykép arról hogy leellenőrizted a házi feladatot, és kijavítottad az esetleges hibákat. 
2. Fénykép arról hogy elkészítetted az órán feladatott feladatot, munkafüzet 89. oldal 3.4. feladat. 
3. Fénykép arról hogy elkészítetted a mai házi feladatot. Munkafüzet 91. oldal 1. 2. feladat . 

Szóbeli feladat pedig a tankönyv 113-117 közötti fejezet tanulása. 

 

A feladatokat a feladatok közé várom, mindenki oda töltse fel a feladatokat!  Ha valakinek gondja van a feltöltéssel szóljon nekem! 

 

Jó tanulást! 

 

Máté bácsi 

                                                     A hűbériség kialakulása, az uradalom.

I. Fogalmak: 

• Feudalizmus: A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül. Kialakulását az V-X. sz. közötti fél évezredre tehetjük.
• Hűbérúr (senior): Olyan személy, aki szolgálat fejében földbirtokot ad alattvalóknak, cserébe személyes hűséget és szolgálatokat vár
• Hűbéres (vazallus): A hűbéri rendszerben a hűbérúr (senior) által adományozott földbirtokért függőséget vállaló személy. A hűbéres esküt tett a hűbérúr iránti hűségre és kötelezettségei betartására. A kötelezettségek közül a legfontosabb a fegyveres szolgálat volt, de ide tartozott a tanácsadás és a fogságba esett hűbérúr kiváltása is. A hűbérúr bíráskodott hűbérese fölött, valamint védelmet nyújtott neki. A hűbéres kapcsolatot a hűbérbirtokkal (feudum) együtt a legidősebb fiú örökölte.
• Majorság: A földesúr használatában lévő földterület.
• Robot: Jobbágy által végzett ingyen munka

II. A gazdálkodás és annak eszközei

• földművelési mód: vad talajváltó kétnyomásos gazdálkodás háromnyomásos gazdálkodás
• a legfontosabb eszközök: aszimmetrikus nehézeke, borona, kasza, sarló
• a legfontosabb termesztett növény a búza volt
• elterjedt a kertművelés is (zöldség, gyümölcs)
• nagyállattartás: szarvasmarha, sertés, ló
• szügyhám, patkó és fordulóeke használata

III. A gazdálkodás színtere: az uradalom

• a 6. században jelentősen csökkent az európai népesség à munkaerőhiány
• a nagyobb birtokosok művelhető területeket engedtek át és védelmet biztosítottak a szegényebbeknek, cserébe terményjáradékot kértek
• a saját művelésben tartott részeket szolgákkal műveltették, akiknek cserébe telkeket adtak
• a 10. századi gazdálkodás színterei:
• uradalmak
• szabad paraszti gazdaságok
• Az uradalom részei:
•  szántóföld
• jobbágytelek kerttel
• legelő
• erdő
• malom

IV. Szolgák, szabadok, jobbágyok

• a telekért cserébe a paraszt szolgáltatással, járadékkal tartozott a birtokosnak:
• terményjáradék (általában kilenced)
• munkajáradék (kétkezi vagy igás robot)
• pénzjáradék (pl. földbér)
• ajándék (ünnepek alkalmával)
• az egyháznak tizedet (kezdetben terményben, később pénzben) fizettek
• a 10. században a szolgák és a szabad származásúak közötti választóvonal elmosódott à jobbágyság kialakulása
• A jobbágyság volt rabszolgákból és a földesúr szolgálatába álló szabadokból alakult ki.
• a jobbágy gazdaságilag és személyében is függött urától