2020. április 28., kedd

04.28. Katolikus hittan

Kedves Gyerekek!                                                                            Szent József  Mn 5.b

Azt mindenki tudja, hogy május első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük. Május hónap a Szűz Anya hónapja is, ilyenkor hosszabb válaszos imával, az ún. litániával fordulunk Máriához.
Azt kevesebben tudják, hogy május 1. Szent Józsefnek,a munkásnak emléknapja. Így májusban az Egyház mind az édesanyákért, mind az édesapákért imádkozik, s kérjük Mária és József közbenjárását.

Olvassátok el Szent Józsefről a következőket, majd oldjátok meg a redmenta tesztet!

Szent Józsefre, az egyetemes Egyház védőszentjére, a keresztény házasságok és családok, munkások, kézművesek, ácsok, favágók, asztalosok, üldözöttek és a jó halál védőszentjére emlékezünk május 1-jén is.
Szent József napjának május elsejéhez való kötődése az 1955-ös esztendőhöz kapcsolódik, amikor a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz azzal, hogy május elsejét  XII. Piusz pápa Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, bár főünnepének megmaradt a 10. században bevezetett március 19.
Szent József valószínűleg Kr. e. 30 előtt született. Ereklyéi nem maradtak meg, sírja feltételezhetően a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.
Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával. Még mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket.
Néhányan ezt a szentírási részt második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében az isteni tervekről szóló megnyilatkozás éjjel zajlott, álmában. Élete másik két legfontosabb döntését József szintén éjszaka hozta meg: a napkeleti bölcsek látogatása után úgy döntött, hogy nem térnek vissza Názáretbe, hanem Egyiptomba mennek. Amikor Heródes meghalt Józsefnek szintén álmában jelent meg az Úr angyala, s József követve az angyal útmutatását visszatért Názáretbe.
Mindkét gyermekségtörténet úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll Jézus életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának.
József kapcsolata Jézussal egyedülálló volt. József nem édesapja, hanem nevelőapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe.
Józsefnek nagy üdvtörténeti szerep jutott. Az ő közvetítésével lépett kapcsolatba Jézus az Ószövetséggel, róla szállt át az ábrahámi és dávidi örökség. Jézus átvette Józseftől ezt az örökséget, amennyiben ő lett az Ószövetség beteljesedése.
Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk Józsefről az evangéliumban (vö. Lk 2,42). Amikor a názáreti „ács fia” elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet Józsefet. Akkor már egyébként valószínűleg nem élt. Halálánál jelen volt Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja.
A katolikus vidékeken József napja tavaszkezdetnek számít. Azok a szegediek, akik télidőben nem iparkodtak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával, azt mondták tréfásan: „Nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő.” Más mondás szerint: „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.”
Az ország sok vidékén ezen a napon eresztették ki először a méhrajokat. Göcsejben a gazda e napon nem ment el hazulról, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek.

Oldjátok meg ezt a rövid tesztet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése