Magyar nyelvtan 04.22.

Kedves tanítványom!  
                                                                                                    2020.04.16-22.

Szeretném, ha a mai alkalommal tovább gyakorolnád a  kiejtés szerinti írásmód szerinti szavak helyesírásának gyakorlását, hisz nagy anyagrészről van szó. 

A tankönyvedben a 72-73. oldalon találod az anyagrészt.

Munkafüzeted számos gyakorló feladatot rejt: 64.o. 1.f.- 72.o.8.f.

ISMÉTLÉS:

Következzék a helyesírási szabályzatból néhány fontos szabály (Ha van szabályzatod, te is keresd ki a szabálypontot!):

                                                A kiejtés szerinti írásmód

A szótövek helyesírása

 A legtöbb szót és toldalékot úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük.

 Az i, u, ü és az í, ú, ű

H.20.

Szavaink többségében az i, u, ü az egész magyar nyelvterületen rövid

igaz, fizet, ugat, fut, ürge, füst; stb.

H.21.

Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő, illetőleg a szóbelseji í, ú, ű

íz, íznek; szín, színes, színész; szív, szíves, szívből; hús, húsok; gyűjt, gyűjtemény, tű, tűk, tűvel, súly, súlyos, súlytalan; stb.

H.22.

       A szavak végén legtöbbször rövid i van:

      kocsi, kicsi, bácsi, néni, Peti, Mari

kivétel: gyí, sí, rí, kikirikí, csicsí

      A szavak végén az ó,ő legtöbbször hosszú:

     folyosó, sarló, folyó, bolygó

      kivétel: no,nono

     H.23.

      A főnevek végén az ú, ű legtöbbször hosszú:

      ágyú, borjú, faggyú, fiú, gyanú, háború, kátyú, koszorú, szú, tanú, varjú, betű, fésű, gyepű, gyűrű, gyűszű, mű, seprű

kivételek: adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kakadu, kapu, kenguru, kenu, lapu, saru, satu, szaru, zsalu, eskü, menü, revü, ürü, anyu, apu, Icu, Pityu, Samu

      H.24.

        A melléknevek végén mindig hosszú az ú, ű:

      domború, homorú, hosszú, savanyú, szomorú, gömbölyű, gyönyörű, könnyű, nagyszerű, szörnyű

      H. 27.  

      Hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak (Vö. 21)

     (Vesd össze rövidítve: Vö., vagyis hasonlítsd össze!)

      a, Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli mgh. hosszúságát, néhány származékban váltja rövidre:

      zsír, zsírt, zsíros  DE! zsiradék

      húsz, húszat, húszas  DE! huszadik, huszad, huszon-;

      tíz, tízen, tízes  DE!  tized, tizen-;

      ír, írok, írás, írat (ige)  DE!  irat (főnév), iroda, irodalom

      bújik, bújjon, bújócska, bújtat  DE! bujkál, bujdosó

      dűl, dűlt, dűlve, dűlő DE! düledezik, dülöngél

     

      b, Vannak viszont szabályos í-i, ú-u, ű-ü váltakozást mutató főnevek.

           Írásukat megkönnyíti a nyár-nyarat, kéz –kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk:

       

            kéz              víz              út                  tűz

            kézben        vízben        útban           tűzben

            kézre           vízre          útra              tűzre

            kézi              vízi            úti                tűzi

  DE!   --------------------------------------------------------------------------------------

            kezet         vizet          utat                tüzet

            kezek        vizek         utak                tüzek

            kezes         vizes          utas                tüzes

            kezünk      vizünk       utunk            tüzünk

      Ugye látod, ahogyan a „kéz” szó toldalékolt alakjában az „é” „e” hanggá változik, ugyanúgy megrövidül  az „í”, az „ú”, az „ű” hang a példaszavakban.

      Feltétlen nézd meg a videót, nagyon pontos magyarázatot kapsz a videotanártól! 
      Pont így magyaráznám el neked én is!

 H.34.

 Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek:

  az -ít, -dít toldalékban az -í mindig hosszú: épít, tanít, buzdít, mozdít, állandósít 

H.35.

Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: 

 az -ul, -ül -dul, -dül toldalékban az -u, -ü mindig rövid: tanul, gyógyul, repül, merül, mozdul, pezsdül

H.37.

A tárgy ragját a „t”-t mindig röviden ejtjük, ezért egy t-vel írjuk:

hajót, könyvet, sast, sárgát, nyolcat, valakit stb.

H.38.

A –képp, -képpen határozóragot két p-vel írjuk:
    

    ekkép, másképp; tulajdonképpen, voltaképpen; stb.

H.39.

      Vannak olyan toldalékok, amelyek mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük,mássalhangzó után nem.

      Ilyen toldalék a múlt idő jele, ami lehet –t, vagy –tt!

       folyt, kente, varrta,

      csengetett, dobott, hatott, hallottuk,megrótták

       Füzetbe címként írd fel:

                                          A kiejtés szerinti írásmód gyakorlása

                                                    H. 17.  -   H. 39. 

   

      Munkafüzet feladatai:

      64.o. 1.f.- 72.o.8.f.

      Arra kérlek, hogy alaposan tanulmányozd át az anyagot, végezd el a mellékelt gyakorlásokat!

         

                 Szóvégi magánhangzók időtartama - gyakorlás
                 A kiejtés elve - gyakorlás 1.
                 A kiejtés elve - gyakorlás 2.


Pontos, átgondolt gyakorlást kívánok! 

Erika néni