Történelem 04.28.

Kedves Mindenki!

Az órát a Teams alkalmazáson belüli online konferencia segítségével valósítottuk meg.

Mai óra anyaga: 

A mai óránkon belekezdtünk a következő fejezetünkbe, amely Európa középkori történelemét dolgozza fel. Akik nem voltak jelen az órán Ők nézzék vissza itt az órát a felvétel segítségével.

  

Kötelező feladat: 

Munkafüzet 89. oldal  1. 2. feladat. Határidő: holnap (04.28.) 11. óra

Szorgalmi feladat: 

Egy beszámoló készítése a vikingekről. Határidő: jövő hét kedd (05.05.)  9. óra

Mind két feladatot a Teams alkalmazásban, feladatokhoz kérném feltölteni.  

Ha van kérdésetek bátran jelezzetek! 

Jó tanulást! 

Máté bácsi

Az órai vázlat a füzetbe:

IV.KÉPEK A KÖZÉPKORI EURÓPA TÖRTÉNELMÉBŐL

Európa új arca

I. A középkor időhatárai

·       a 17. századtól terjedt el a történelem korszakolása

·       középkor: 476-tól (a Nyugatrómai Birodalom bukása) 1492-ig (Amerika felfedezése)

·       az egyetemes középkor szakaszai:

o   476-1000: korai középkor

o   1000-1300: virágzó középkor

o   1300-1492: késői középkor

·       a magyar középkor szakaszai:

o   895 (honfoglalás) – 13. század: korai középkor

o   13. század – 1440 (első királyválasztás): virágzó középkor

o   1440-1526 (mohácsi csata): késői középkor

·       (895-1301 (az Árpád-ház férfiágon való kihalása): Árpád-kor)

II. Európa és lakói

·       a népesség növekedésének oka lehet:

·       növekvő élelemtermelés

·       egészségügyi viszonyok javulása

·       a népesség fogyásának oka lehet:

o   éhínség (pl. 1032)

o   járványok (pl. 1347-től pestis („fekete halál”))

o   háborúk

·       az európai népességszámra csak becsléseket adhatunk:

o   476: kb. 30 millió

o   1000: kb. 36 millió

o   1300: kb. 79 millió

o   1492: kb. 81 millió

III. Róma örököse, a Bizánci Birodalom

·       395: a Római Birodalom kettészakadása:

o   Nyugatrómai Birodalom

o   Keletrómai Birodalom

·       a 4. századtól a keleti rész (és a keleti kereszténység) központja Konstantinápoly (Bizánc lett)

·       a Bizánci Birodalom túlélte a népvándorlás hullámait

·       jellemzői:

o   a régi hivatalok és az adórendszer tovább éltek

o   megfelelő bevételek

o   a határok sikeres védelme

o   a Földközi-tenger keleti felének kereskedelmi irányítója

o   hivatalos nyelv: görög

o   a császárok a birodalom és az egyház vezetői egy személyben

·       Justinianus császár uralkodása (527-565):

o   egyetlen célja a római nagyság visszaszerzése

o   hódító háborúk a barbárok ellen

o   törvénykönyve (Codex Iustinianus) a római jog leghíresebb gyűjteménye

o   hatalmas építkezések, pl.:

§  erődrendszer

§  Hagia Sophia („Szent Bölcsesség”) templom Konstantinápolyban

§  San Vitale bazilika Ravennában

·       Bizánci Birodalom: görög jellegű, erős keresztény államalakulat

·       később a birodalom hanyatlásnak indult, területe folyamatosan zsugorodott

·       1453: a terjeszkedő törökök elfoglalták Bizáncot

IV. Barbár királyságok nyugaton

·       rengeteg különböző nép élt a régi római limeszen belül (gallok, gótok, vandálok, germánok stb.)

·       törzsi, nemzetségi keretek saját törvényekkel

·       a római adórendszer, a hivatalok, az egyház, az út- és vízvezeték-hálózat tovább élt

·       kezdetben sajátos „együtt élés” a rómaiakkal, később lassan és fokozatosan összeolvadtak