Történelem 04.07.

Kedves Tanítványaim!

A mai órát online keretek között szerettem volna megtartani de ez sajnos nem valósult meg. a rendszer túl terhelése miatt. Ezért sajnos a megszokott formát kell alkalmazzam.  A tavaszi szünetet követően átállunk a Teams alkalmazás használatára. Ha jól értesültem mindenki megkapta az e-mail címét és a jelszavát, amivel be tudtok lépni a rendszerbe. A belépés mentét részletesen leírja a blog főoldalán található Teams menüpont.  Ott minden részletesen le van írva hogy mit kell tenned, annak érdekében, hogy be tudj lépni a rendszerbe.

A mai óra anyaga: Róma bukása

Nyisd ki a tankönyved a 104. oldalon és a térképed a 10.oldalon. A b térképet kell majd nézned.

Olvasd el a 104.oldalon található 26. fejezetet. A könnyebb megértés érdekében  Tekintsd meg az alábbi videót!

A füzetünkbe írjuk le a vázlatot.

56. óra
A Római Birodalom bukása

A válság külső és belső okai

• A Kr. e. 3. század elejétől egyre több barbár nép támadta a birodalom határait.
• A védekezésre szervezett hatalmas hadsereg fenntartása újabb adókkal volt csak lehetséges.
• A császári hatalom az erős hadvezérek miatt meggyengült.
• A rabszolga-utánpótlás elapadt, a földbirtokokon munkáshiány lépett fel.
• Itália elvesztette gazdasági vezető szerepét, a hangsúly más, fejlődő tartományokra tevődött át.

A császárság új korszaka

• A Kr. u. 3. század második felében beköszöntött Róma legválságosabb korszaka, a katonacsászárok időszaka.
• A század végén új erőre kapott a birodalom.
• Diocletianus (284-305) és társcsászára egy-egy helyettessel uralkodott, létrehozva a dominatus rendszerét:
• Biztosították a hatalom folytonosságát.
• A provinciák kisebb részekre osztásával hatékonyabb lett igazgatásuk.
• Új adórendszer bevezetésével növelték a birodalom bevételeit.
• Megfékezték az árak emelkedését.
• Jó minőségű arany- és ezüstpénzt verettek.
• Három részre osztották a katonaságot (császári testőrség, a határt védő gyalogság, gyorsan mozgó lovasság).
• Constantinus (313-337) császár a szabad vallásgyakorlás engedélyezésével a birodalom békéjét és egységét erősítette.
• Új császári fővárost is létesített (Konstantinápoly), mely a birodalom keleti részének központja lett.

A kettéosztott birodalom

• A Római Birodalom szinte önálló egységként működő keleti és nyugati része igen eltérő fejlődést mutatott már a Kr. e. 4. század elején is.
• Nyugat:
• barbár betörések, a városok kifosztása
• nagybirtok megerősödése
• Kelet:
• virágzó városok
• élénk kereskedelem
• Nagy Theodosius (379-395) végrendeletében kettéosztotta a birodalmat fiai között.
• Így Kr. u. 395-ben végérvényesen kettévált a birodalom a Keletrómai Birodalomra (Konstantinápoly központtal) és a Nyugatrómai Birodalomra (Róma központtal).

A Nyugatrómai Birodalom bukása

• A Kr. u. 4. században indult meg az a hosszú, több hullámból álló hatalmas kelet-nyugati és észak-déli irányú népmozgás, amit népvándorlásnak nevezünk.
• Barbár népek (gótok, alánok, hunok, vandálok, germánok stb.) támadtak a nyugati részre, nem ritkán Róma városáig is eljutva.
• Kr. u. 476-ban egy germán király (Odoaker) letaszította a trónról a gyermek császárt (Romulus Augustulus). Ezt az eseményt tekintjük a Nyugatrómai Birodalom bukásának.
• A Keletrómai Birodalom még hosszú évszázadokon át sikerrel őrizte épségét és nagyságát

A holnapi nap folyamán ismételten megpróbáljuk, azt hogy online órát tartsunk!

Máté bácsi