Kedves tanítványom! 2020.
04. 07.
Az elkészült feladatokat ezen a
héten nem kell elküldeni, ismétlés, gyakorlás rendszerezés a célja ennek a feltöltött anyagnak.
Figyelmesen el kell olvasnod összefoglalómat. Itt lesznek
egy helyen a költői kifejezőeszközök, bármikor megtalálod.
Kiváló „gyakorló terep” a János
vitéz, számtalan példával szolgál a költő az elbeszélő költemény 27
fejezetében.
SZÓKÉPEK:
hasonlat, megszemélyesítés,
metafora
1.
A HASONLAT: két dolog (személy,
tárgy, jelenség, esemény) összehasonlítása közös tulajdonság vagy hangulati
hasonlóság alapján.
Három elemből áll: a hasonlítottból (amit hasonlítunk), a hasonlóból (amihez hasonlítunk) és a közös jegyből. A költők azonban a három
elemet nem mindig nevezik meg, a közös vonás felismerése gyakran a mi
feladatunk.
Az összehasonlított két elemet kötőszó, gyakran a mint,
mintha kapcsolja össze.
„Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány,
hasonlított közös jegy
Mint az elfogyó hold bús őszi
éjszakán?”
kötőszó hasonló
„Elváltak egymástól,
mint ágtól a levél…”
hasonlított kötőszó
hasonló
A hasonlatot kifejezhetjük a -ként, -képpen
toldalékkal is. Pl.: A fiú oroszlánként
küzdött.
További hasonlat példák a János vitézből:
„A
puszta, mint tenger, feküdt körülötte…”
„Hullottak
a fejek előttök, mint a mák…”
„Nem
tudott mást tenni, a szívéhez kapott,
Mintha
ki akarná tépni a bánatot.”
„Itt
ült egy darabig némán meredve,
Azután
szólt, mintha álmából ébredne…”
2. A
METAFORA: két fogalomnak az azonosítása valamilyen külső vagy belső
tulajdonság, hangulati egyezőség alapján.
Két elemből áll: az azonosítottból
és az azonosítóból. A hasonlítás, a közös jegy nincs
megnevezve, ennek felfedezése az olvasó dolga. A metafora a legtömörebb
szókép, lehet egyetlen szó vagy szókapcsolat.
Fajtái:
- teljes metafora
„ Mikorra a patak vize tükörré lett…”
azonosított azonosító
- csonka metafora
„Gyere ki galambom !” (Iluska)
˛
azonosító azonosított
További metaforára példák:
„Utószor
látlak én, szívem szép tavasza!”
„Egy
láng lett a födél szempillantás alatt…”
„A
franciák földje gyönyörű tartomány,
Egész
paradicsom, egész kis Kánaán…”
(A
csonka metaforák jellegzetes típusai a népdalokból ismert virágmetaforák: virágom,
rózsám…stb. Nem csupán a költők használnak szóképeket. Te is használsz
ilyeneket: az asztal lába; a hegy gerince; a korsó nyaka; a cipő nyelve stb.)
3. A
MEGSZEMÉLYESÍTÉS: a metaforával
rokon szókép; elvont fogalmak, természeti jelenségek, élettelen tárgyak
felruházása emberi tulajdonságokkal.
„ A torony bámult rá…”
„ A nap ekkor már a földet érintette…”
„Tatárország hegyes-völgyes tartománya
Messziről nézett a seregnek utána…”
NYELVI
ALAKZATOK:
megszólítás,
felkiáltás, kérdés, felsorolás, ismétlés – ötödikben ezekkel foglalkozunk legrészletesebben
(fokozás, költői kérdés, párhuzam, ellentét, költői túlzás)
A mindennapi beszédben és a
költői nyelvhasználatban is gyakran élünk a szavak, szókapcsolatok, mondatok
egyéni, a szokványostól eltérő használatával. Ennek megjelenési formái a nyelvi
alakzatok.
Megszólítás:
„Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!”
Felkiáltás:
„Te derék legény vagy, azt a bátor szented!”
„Kegyelem, kegyelem, nemes lelkű vitéz!”
Kérdés:
„Vannak-e szüleid? Van-e
feleséged?”
„Hogy is kezdjem csak hát?”
Felsorolás:
„Hánytak a nagy üstbe békát,
patkányfejet,
Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot,
Macskafarkát, kigyót, emberkoponyákat.”
Ismétlés:
„…várjatok csak, várjatok, gyerekek!”
„Vándorlok, vándorlok a világ végeig…”
Szorgalmi feladat
Ha biztos tudást szeretnél szerezni, akkor keresgéld ki a fejezetekből a felsorolt példáimat, és írd a versszakok mellé a költői kifejezőeszköz fajtáját!
Jöhet a játékos gyakorlás?
Íme:
A számonkérésre egy későbbi időpontban kerül sor, 2020. április 20-21-én.
A kérdéseket a kiadott feladatokból fogom összeállítani.
Egy kis plusz az érdeklődőknek :)
1904-ben Petőfi elbeszélő költeménye alapján, Kacsóh Pongrác daljátékot komponált, melyet az akkori Király Színházban mutattak be, elsöprő sikerrel.
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, híven követi az eredeti művet, több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak.
Az alábbi videón a daljáték nyitányát hallhatod.
A költő szavakkal fest, a zeneszerző dallamokkal.
Hallgasd meg, és képzeld el, hogy a felcsendülő motívumok mely eseményeket jelenítik meg.
Pár nap és itt a várva-várt tavaszi szünet. Megérdemeljük a pihenést, hisz legtöbben - mint a mesehősök - kiálltuk a próbát. Nem is hármat, hanem sokkal többet! János vitéz és a mi próbáink sem értek véget, szünet után folytatjuk!
Pihenj sokat a tavaszi szünet néhány napjában!
Szeretettel:
Erika néni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése