2020. május 11., hétfő

Magyar irodalom 05.11-12.


Kedves Tanítványom!

Az elkövetkező hetekben Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényét dolgozzuk fel.

Szükséged lesz a regényre, a tankönyvedre, munkafüzetedre, füzetedre.
Itt találod a hangoskönyv változatban, fejezetekre bontva. Csütörtökig légy szíves az első három fejezetet felidézni!

Úgy lenne az igazi, hogy miközben hallgatod, a szöveget is kövesd! 


Ki volt Molnár Ferenc?
Molnár Ferenc (1878-1952)

  • Molnár Ferenc (1878-1952) író, újságíró
  • Svájcban joghallgató
  • 1896-tól Pesten újságíró
  • az I. világháborúban harctéri riporter
  • A Pál utcai fiúk c. regénye 1907-ben egy csapásra ismertté tette
  • a világhírnevet a színpadi művei hozták meg
  • az 1940-től haláláig az Egyesült Államokban élt 

„A grund... Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalain nagy házfalak merednek az ég felé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette.”

A regény ideje
 A történet Budapest életének egyik leggyorsabban fejlődő szakaszában a millennium* idején játszódik.
/*millennium (latin): ezredév; itt:ezredévi ünnep, a magyar honfoglalás 1896-ban ünnepelt ezredik évfordulója/
Még azt is pontosan tudjuk a Gittegylet pecsétje alapján, hogy 1889-ben. A modern idők lázas építkezései nyomán egymás után tűntek el a nagyváros üres üres telkei. Így veszett el az a darab föld is, amely a szereplők számára a „hazát” jelentette.
Az író 10-12 napba sűríti az eseményeket. A „regényóra” szerint egy szép tavaszi napon, déli háromnegyed egykor indul a történet, majd háromkor találkoznak a grundon a Pál utcaiak. Ahogy haladunk az időben, úgy nő egyre a feszültség is. A csata megindulásával már percek múlását is érzékelteti az író.

A regény tere
Középpontban a grund. A beépítetlen terület, a közös játékok helyszíne a gyerekek számára a szabadságot jelenti, amelyet mindenáron meg kell védeni. A szomszédos utcákat is beleértve, a regénynek négy helyszíne van:
ü  a grund ( Budapest - Józsefváros a mai Pál és Mária utcák sarkán)
ü  az iskola ( a Pál utcaiak iskolája, a Református Gimnáziuma)
ü  a Füvészkert
ü  Nemecsekék otthona
( A Múzeum-kert csak az einstandról szóló beszámolóban szerepel!)

A regény szereplői:

A Pál utcai fiúk:
Boka, Nemecsek, Geréb, Weisz, Kolnay, Barabás, Csele, Leszik, Csónakos, Geréb, Richter
A vörösingesek: Áts Feri, a két Pásztor, Szebenics, Wendauer és a többi névtelen vörösinges
További szereplők:
Janó, a tót, tanárok, szülők, cselédek, szomszédok, őrök, orvos, ügyvéd, édességárus, diákok

A regény témája:
A kamaszok világa, amit saját gyermekkorának emlékeiből merített, szereplőit élő figurákról, barátairól, osztálytársairól mintázta.

A Pál utcai fiúk műfaja: regény
A regény:
epikai műfaj: nagy terjedelmű, prózai formában íródott, cselekményes mű. Általában egy vagy több szereplő (fő- és mellékszereplők) életének hosszabb szakaszát foglalja össze. Cselekménye több szálon fut, sok helyszínen és hosszabb időtartam alatt.

A regény szerkezeti egységei:
I.               Előkészítés (1-2. fejezet)
II.             bonyodalom (3-5. fejezet)
III.           Kibontakozás (6-7. fejezet)
IV.           Tetőpont (8-9. fejezet)
V.             Megoldás (10. fejezet)

Ez a mű ifjúsági regény, hiszen fiatalokról és fiataloknak szól, szórakoztat és tanulságos.
A regény cselekménye:

  • ·       a történet két rivális banda között játszódik, akik a grundért folyó harcot élet-halál kérdésének tekintik
  • ·       a regényben szereplő gyerekek a felnőttek világát utánozzák: vezetőt választanak, törvényeket hoznak, gyakorolják a rájuk váró szerepeket


A mű cselekménye az iskolában kezdődik, és ott is fejeződik be.

A regény olvasása közben megelevenednek előttünk a százharmincegy évvel ezelőtti budapesti utcák, az akkori kamaszok élete.

A regény nyelvezete

A regény megértéséhez szükséged lesz egy szótárra. Ez egy alapszótár, folyamatosan bővítheted.
"PUF SZÓTÁR"

Alma mater: iskola

Bunsen-lámpa: laboratóriumban használatos gázégő

Bige: versenyjáték
Blikker: színes üveggolyó
Boxenliebe: bokszszeretet
Citadella: fellegvár
Csíptető, cvikker: orrnyeregre csiptetett szemüveg
Egylet: egyesület
Einstand: (németből) régi pesti gyerekszó, amelyet olyan helyzetekre használunk ma is, amikor az erősebb jogán valakinek lefoglalják a tulajdonát
„Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-magba - pesti nyelven: boxenlibe - játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőle, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.” (A Pál utcai fiúk)
Szanyi Péter: Einstand szoborcsoport a mai Budapesen, a Práter utcában




Eminens diák: kitűnő tanuló
Execíroztat: vezényszóra gyakorlatokat végeztet, parancsolgatással irányít
Fiáker: kétlovas, zárt bérkocsi, a taxi „kétlóerős” elődje
Flangál: kószál, csatangol, lődörög
Fundamentum: alapzat
"Garibaldis" : Garibaldi olasz szabadságharcos önkéntesekből álló csapatának tagjait nevezték "vörösingesek"-nek; akkor váltak híressé, amikor 1860-ban sikerült kiűzniük Szicíliából a megszálló osztrák csapatokat
Gigerli, ficsúr: piperkőc, elegáns fiatalúr
Gitt: ablaküveg rögzítéséhez használt kötőanyag, kencéből és krétaporból készült, idővel megkeményedett
Golyózás: nyerő játék, több változata ismeretes aszerint, hogy a golyókat, melyek lehetnek üvegből, festett agyagból vagy fémből, a játékosok gurítják vagy lökik.
Grund: (németből) üres telek, játszóhely
Gukker: látcső
Katedra: tanári asztal és dobogó
Konstatálták: tényként megállapították
Krajcár:  legkisebb értékű aprópénz a 19. században
Levatta: ütő
Méta: csapatban, ütővel játszott labdajáték
Pedellus: iskolai hivatalsegéd
Prairie: ejtsd: préri; nagy kiterjedésű füves puszta Észak-Amerikában ( az indián és a cowboy-történetek kedvelt helyszíne
Punktum: szó szerint: pont a regényben: és ezzel vége, a dolog le van zárva!
Reálisták: reáliskolába járó tanulók ( a reáliskola olyan nyolcosztályos középiskola volt 1945 előtt, ahol nem tanítottak klasszikus nyelveket, pl.: latint)
római jellemekkel: utalás arra, hogy az ókori Rómában a legfőbb férfierény a becsület mindenekfölött - akár az életük árán - való képviselete volt
Rikkancs: utcai újságárus, zömmel tízévkörüli fiúk munkája volt
tomahawk: ejtsd: tomahauk; az észak-amerikai indiánok harci bárdja
Sánc: védelmül épített töltés
Szekerce: rövid nyelű, széles lapú, domborúan ívelt élű, faragásra használt (ács)szerszám
Szekunda: elégtelen osztályzat
Zongoraverkli (kíntorna) :kerekeken gördülő, szekrény alakú, a zongorához hasonló hangzású hangszer, amelyet hajtókar forgatásával hoznak működésbe; csak néhány, előre rögzített dallamot képes eljátszani.
Verkli

FELADAT:
Önállóan készíts rövid vázlatot a füzetedbe az általam feltöltött anyagból!
A szótárt ne másold be a vázlathoz! A szavak jelentését elég megjegyezned!
Csütörtökig az első három fejezetet lapozd fel újra!

Cím: 
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Munkafüzet: 62.o. 1., 2., 3., 
A feladatokat a csütörtöki találkozónkon fogjuk megbeszélni.
A csoportbeosztást később küldöm.

Jó munkát!

Erika néni































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése