2020. május 4., hétfő

Magyar irodalom 05.04.


Kedves Tanítványom!

Végére értünk Jancsi kalandjainak, a szerelmesek újra egymásra találtak, boldogságuk minket is örömmel, megelégedettséggel tölt el. Végig reméltük, hogy a fiú végül elnyeri a megérdemelt jutalmát: a boldogságot, a szerelmet. Várakozásunk nem volt hiábavaló, a népmesei igazságszolgáltatás most is diadalmaskodott.

A boldogságot nem adják ingyen, hősünknek próbák hosszú sorát kellett kiállnia.
Az elbeszélő költemény főszereplője, a Kukorica Jancsiból lett János vitéz a népmesei hősöknél sokkal árnyaltabban jellemzett szereplő. Jancsi egyszerű származású, népi hős, aki önerejéből küzdötte fel magát. Embersége, becsületessége, bátorsága, találékonysága azonban egyre nehezebb próbákon segítette át. Nemcsak ellenségeit győzte le, önmagán is úrrá tudott lenni: ellenállt a pénz, a rang csábításának,maradt szerelméhez.

Miközben olvastuk a mű varázslatos történetét, sok ismeretre tettünk szert. Megtanultuk, mi jellemzi az elbeszélő költemény műfaját, szerkezeti felépítését.

A költői nyelv eszközeivel és néhány alakzattal is megismerkedhettünk.

Megtanultuk, mi is az a „négyütemű felező tizenkettes”
A szabályosan elrendezett verssorok versszakot alkotnak. 
A mű ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása teremti meg. Ez az alapja a hangsúlyos (más néven: ütemhangsúlyos, magyaros) verselésnek.
Minden sor 12 szótagból áll, a hatodik szótag után sormetszetet találunk, jele: //. A 6-6 szótagot a hangsúly alapján még két ütemre tudjuk bontani.

Tüzesen / süt le a //nyári nap / sugára /   a
Az ég te/tejéről // a juhász/bojtárra./   a
Fölösle/ges dolog // sütnie / oly nagyon,/   b
A juhász/nak úgyis // nagy mele/ge vagyon./  b

A mű rímelését is megvizsgáltuk, a műben mindig két egymást követő sorvég csendül össze. Ezt a rímfajtát páros rímnek nevezzük. A rímszerkezet betűkkel jelölve: a a b b

Következzék egy táblázat, ami összegezi ismereteinket!

Így már könnyebb lesz megérteni az elbeszélő művek szerkezetét.



A költői kifejezőeszközök felidézésehez ad segítséget az alábbi táblázat:


Beküldendő feladat:

Nézd meg figyelmesen a János vitézhez készült illusztrációkat!
Rendezd időrendbe, minden képhez írj címet! Másold be a füzetedbe, és a füzet fotóját küldd el a címemre!
Határidő: 2020. május 8., péntek

Füzetbe másold be az alábbi vázlatot!

Petőfi Sándor: János vitéz - összefoglalás

Az elbeszélő művek szerkezete:

I.               Előkészítés: 
Megismerjük a kiinduló helyzetet, az események idejét, helyét és a szereplőket

II.             Bonyodalom: 
Fordulópont, a hős váratlan akadállyal, próbával áll szembe

III.           A cselekmény kibontakozása:
A bonyodalomtól a tetőpontig terjedő rész, az események összefüggő sora
IV.           Tetőpont
A cselekmény leglényegesebb fordulópontja, csúcspontja
V.             Megoldás
A cselekmény befejező része, a történet lezárása

Tanuld meg fejből ezt az öt szerkezeti elemet, tanulmányaid során mindig szükséged lesz rá!

Köszönöm a munkádat:
Erika néni

Gyakorló játékok következnek. A játékok végső képkockáját el is küldheted.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése